A második világháború után 74 évvel Európa képes az önpusztító üzemmódra, pedig létrehozta a legjobbat, az Európai Uniót – állítja a 2019-es budapesti Lengyel Filmnapokon bemutatott Éter című film lengyel rendezője. Interjú.
A vártnál is nagyobb győzelmet aratott a lengyel parlamenti választásokon az eddigi kormánypárt. Receptje a bőkezű osztogatás, a történelemhamisítással végzett nemzettudat-építés és a homofóbia volt, ás a jelek szerint botrányai sem verték ki a szavazóknál a biztosítékot.
Lengyelországban most vasárnap tartanak parlamenti választást, ami – furcsa módon – egyszerre lesz unalmas és izgalmas. A hvg.hu heti közéleti podcastjában Domány Andrással elemezzük a lehetséges forgatókönyveket.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt a magyar példa nyomán sikerrel az uralma alá hajtotta az alkotmánybíróságot, a törvényhozást a játékszerévé, a közmédiát a propagandaszócsövévé tette.
„A demokrácia forog kockán. Itt az ideje a szolidaritásnak.” Ezzel a jelszóval indított angol nyelvű nemzetközi hírlevelet a Gazeta Wyborcza, a legfontosabb lengyel ellenzéki napilap, felidézve az egykori Szolidaritás Szakszervezet 1980-as jelszavát is, amely szerint (bár akkor nagy „S”-sel írták) „Nincs szabadság szolidaritás nélkül.”
Október 13-án választanak új parlamentet Lengyelországban, és jelenleg úgy látszik: a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti-konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság megőrizheti abszolút többségét. Ebben saját ügyes taktikája éppúgy szerepet játszik, mint az ellenzék belviszályai.
Le akarták ölni az állatokat, aztán jöttek a lengyel politikusok.
A spanyol Vox párt egy esetleges közös EP-frakcióról tárgyalt a lengyel kormánypárttal.
Egymást kiegészítő, átfogó intézkedésekkel kell fellépniük az EU intézményeinek a jogállamiságot aláásó antidemokratikus országok, köztük az egyre tekintélyelvűbb magyar kormány ellen.
Magyarországon már van emlékműve Lech Kaczynskinek, most már a lengyel főváros is tisztelgett előtte.
A politikatudomány egyre inkább az új törzsies gondolkodást tartja a világszerte előretörő jobboldali nacionalista populizmus felhajtóerejének, a mai demokráciák legfőbb kihívásának. A jelenség hazai mérésével lengyel–magyar összehasonlító vizsgálat keretében a Political Capital foglalkozott elsőként. Az alábbiakban ennek főbb eredményeit mutatjuk be.
A tényeket nem ismerni, hanem érezni kell – így tartják azok a populista, nacionalista erők, amelyek Európa-szerte a jövő májusi EP-választásokra készülnek. Ha a nyilvánosságot uralni tudják a témáikkal, akkor nyert ügyük van, ehhez azonban saját kommunikációs csatornák kiépítésére van szükségük. Az elmúlt hetekben öt másik európai szerkesztőséggel együtt a HVG is igyekezett utánajárni, hogyan igyekszik felülírni a valóságot az illiberális média. Mint kiderült, ezt a betegséget Magyarországon kívül is ismerik, legfeljebb itthon lényegesen előrehaladottabb stádiumban jár.
Az orwelli nagy hazugságok után most másfajta hazugságokra épülnek rendszerek Magyarországban és Lengyelországban. A demokrácia és a szabad verseny leépül és összeesküvés-elméletekben hisz mindenki. Anne Applebaum legújabb elemzésében hosszan ír Schmidt Máriáról is, szerinte ő a hazugságok egyik első számú kitalálója.
Első fokon három és féléves börtönbüntetésre ítélte a Legfelső Bíróság Liviu Dragneát, Románia erős emberét. Az ok: a kormánypárt két munkatársát a gyermekvédelmi hivatal alkalmazta- papíron. A politikus még fellebbezhet.
Európa egyik legjelentősebb közéleti hetilapja szerint a lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) pártot vezető Kaczynskihez hasonlóan Orbán is a kozervatív nacionalizmusra építette fel rendszerét, ám gyakorlati politikája inkább megvetett elődeinek módszerére emlékeztet.
Évek óta szítja a hangulatot a 2010-es szmolenszki tragédiával kapcsolatban Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzópárt vezetője, akinek ikertestvére is a szerencsétlenül járt gépen utazott. Most kiderül, hogy kiderül-e bármi újdonság a nyolc éve történt balesetről.
Nem a kormánypártok mellett kampányolni, hanem a szmolenszki légikatasztrófa emlékművét felavatni.
Az ellenzék szerint még a kommunista időkben is jobb volt a helyzet.
Adócsökkentéssel és bőkezű szociális juttatásokkal készül az őszi parlamenti választásra Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, amelynek minden esélye megvan arra, hogy újrázzon.
A politikatudomány egyre inkább az új törzsies gondolkodást tartja a világszerte előretörő jobboldali nacionalista populizmus felhajtóerejének, a mai demokráciák legfőbb kihívásának. A jelenség hazai mérésével lengyel–magyar összehasonlító vizsgálat keretében a Political Capital foglalkozott elsőként. Ennek fő eredményeiről írt Krekó Péter ügyvezető igazgató és Juhász Attila főmunkatárs a HVG eheti számában.
